Előzmények.

Még 2010-ben, a Wikipédia nézésekor döbbentem rá, hogy az EMG – ről, sokunk életének egyetlen munkahelyéről, amely több ezer embernek adott biztos megélhetést, szakmai előrehaladást és a magyar elektronikai ipar megalapozója bölcsője volt, egy szóval sincs említés.

 Úgy gondoltam, hogy nem múlhat el 40 éves munkánk és annak eredménye nyomtalanul, legalább egy szócikkel meg kell emlékezni az EMG–ről.

Feltettem egy rövid ismertetőt, amire visszaírtak, hogy az nem úgy van ám. Tessék betartani a Wikipédia szabályait, tessék megnevezni az adatok forrásait, tessék formát adni az egésznek és a többi.

Hát így jutottam el oda, hogy elkezdtem összegyűjteni az EMG-ről még fellelhető írásos anyagokat és úgy gondoltam, hogy 1954 és 1995 között az EMG-ben eltöltött éveimből maradt annyi emlék, hogy nekivágjak ennek a munkának. Megkértem velem ma is kapcsolatban álló volt munkatársaimat, hogy segítsenek, adjanak általuk őrzött információkat, egészítsék ki emlékeimet.

Itt ki kell emelnem és megköszönnöm

• Baksa Dezső
• Boros István
• Bugyi István
• Csordás György
• Hőgyi József
• Könnyű Sándorné
• Papp Ferenc
• Prokopp István
• Sulyán Béla

és még sok volt munkatársam segítő támogatását.

Az emlékek felelevenítéséhez sok támogatást kaptam Sipos Gyula és Dr.Vajda Imre EMG Hiradó-ban megjelent írásaiból.

Ez az írás nem tárgyalja végig a címben foglalt történetet, hanem összefoglalja, megnevezi és elérhetővé teszi mindenki számára az EMG-vel kapcsolatos dokumentumokat, úgymint:

• Az alapítási iratokat
• A sashalmi beruházás iratait
• Évfordulós és egyéb beszámolók kéziratait
• Gyári kiadványokat
• Az EMG Híradó egyes cikkeit, tudósításait
• Újság és rádió híreket, riportokat
• Termék és gyári fotókat, videókat
• Egyéb, a korra és a gyár életére jellemző fellelt  adatokat, amelyek híven tükrözik az EMG történetét.

Az EMG történetét és benne a dokumentumokat a rendelkezésemre álló információk időrendi sorában, általában az egyes évfordulók szerint csoportosítva rendeztem el.

 A dokumentumok az írás hivatkozási címein találhatók meg.

A korabeli dokumentumokat kiegészítettem több olyan témában, amelyek szerintem fontosak  az EMG történetében, de a dokumentumokban nem, vagy alig voltak fellelhetők. A kiegészítések leginkább a gyár szervezetére, működésének módjára, társadalmi szervezeteire, vezető munkatársaira vonatkoznak, mivel ezekről kevesebb adatot sikerült találni és a gyár történetének jellemző részét képezték. A kiegészítésekre több munkatársam és saját visszaemlékezéseim adták az alapokat.

Az EMG egész története a hazai elektronikus műszergyártáshoz kötődik, ez a történet is elsősorban erről szól. Megemlítendő, hogy a gyár két esetben alapprofiljától eltérő termékcsaládot fejlesztett ki. Az első a máig egyetlen hazai fejlesztésű számítógép kifejlesztése és gyártása, a másik (a világon a japán Fanuc után másodikként) kifejlesztett és gyártott, a munkás által kezelhető mikroprocesszoros, szerszámgépvezérlések családja.

Az alapprofiltól eltérő termékcsaládok története önálló időrendben,  keretezett szövegben található.

Még itt kell szólnom arról, hogy az EMG története a magyar elektronika, a mérnöki alkotások és azok ipari megvalósításának olyan siker története, melynek gyümölcsöző hatása példaként állítható a jövő nemzedékei számára. Ennek igazolására a 40 évi kiemelkedően sikeres gazdasági működés mellett a fejlesztés hatékonyságát igazoló egyetlen adat:

Az EMG működése alatt sikeresen 237 szabadalmat jegyeztetett be a Magyar Szabványügyi Hivatalban!

Forrás:    http://epub.hpo.hu/e-nyilvantartas

(Érdemes összehasonlítást tenni a hasonló profilú hazai intézmények ez irányú eredményességével.)