Következő évek: 1970-1978

Az időszak 8 éve, azonos Kiskapusi László – ekkor már vezérigazgató- EMG- beli munkásságának utolsó 8 évével. Az ő 24 éves vezetői munkája meghatározó volt az EMG fejlődésében. Jó érzékkel választotta ki a fejlődési irányokat és a fejlődést irányító vezetőket. Ez a felfelé ívelés 1970-ig töretlen volt. A számítástechnikai programnál sem a kiválasztással volt a probléma. Talán a továbbfejlesztéshez szükséges források biztosításának alkujaiban, a hagyományos profil visszafejlesztésének elutasítása, vagy az un. „intézeti lobby” erejének alábecsülése, de az is lehet, hogy a vidéki ipartelepítésre vonatkozó korábbi párthatározat végrehajtása, esetleg ezek és még más okok együttesen okozták a váratlan döntést. Az ország számítógép programjából, a korábbi zászlóshajó kimaradt.

Mint a számítástechnikai fejezetben már említettem, 1971 jan. 1-től a gyár addig egységes, centralizált irányítású szervezete részlegesen decentralizált irányítású egységekre:

    • Vállalati központra,
    • Központi alkatrészellátó gyáregységre,
    • Budapesti műszer gyáregységre,
    • Esztergomi műszer gyáregységre és
    • Irányítás és ügyviteli eszközök gyáregységre

módosult.

A vállalati központhoz az igazgatóság (vezérigazgató, műszaki igazgató, gazdasági igazgató és közvetlen osztályaik) a számvitel és pénzügy, az anyagellátás a raktárakkal, a központi termelésprogramozás, a technológia, a nemzetközi kapcsolatok, a minőség ellenőrzés, a műszaki fejlesztési osztály, amely a gyáregységek önálló gyártmányfejlesztését felügyelte, valamint az iparjogvédelmi tevékenység tartozott.
Személyi változás is történt. Gőz János vette át a műszaki igazgatóhelyettesi, Tóth Pál pedig a főtechnológusi munkakört.
Erre az időszakra esett az EMG újabb nagy kísérlete a számítógépes vállaltirányítás kifejlesztése és gyakorlati bevezetése. A rendszer EMG Plan Control néven vált ismertté. Az eredeti elképzelés még a számítástechnikai program részeként az volt, hogy az EMG saját számítóközpontot létesít EMG 830 géppel. A központnak kettős feladata lett volna, egyrészt alkalmazói programokat fejleszt a vállaltirányítás területére majd ezeket a központ az EMG-n kipróbálja, bevezeti. A másik feladat ezeknek a kipróbált alkalmazói rendszereknek az értékesítése, elterjesztése az EMG 830 vevőknél.
Az elgondolás kitűnő volt és valószínűleg sikeresen meg is valósult volna, ha a számítástechnikai program az EMG-ben marad. Annak meghiúsulása egyben a saját számítóközpont kiépítését is megakadályozta.
A Szeben László gazdasági igazgató azonban a 60-as évek óta külső céggel végeztetett gépi adatfeldolgozás kedvező tapasztalatai miatt mindenképpen számítógépes vállalatirányítást kívánt bevezetni. Saját számítóközpont hiányában külső megoldást keresett.
A program sok éven keresztül működött, sok hibát kiküszöbölt és sok új nyilvántartási, elszámolási változást hozott. Megvalósult a gyártmányok dokumentációjának teljes körű gépre vitele, a számítógépes anyag és raktárgazdálkodás, a gépi anyag és munkautalványozás, a technológiai egységenkénti kapacitás-terhelés gépi programozása, termékek jövedelmezőség szerinti sorolása, a gyáregységek önálló eredmény kimutatása.
Az eredeti elképzelés nagyszerűsége ellenére, sokévi kínlódás és Szeben László 1977-es távozása után a rendszer nagyobb részt megbukott. A bukás két lényeges okra vezethető vissza. Az egyik, hogy nem számítottak olyan mennyiségű hibára, mint amit a számítógépesítés felfedezett. A gyártmány dokumentációkban, a technológiai feldolgozásban, a téves adatok és azok hibás rögzítése miatt állandó korrigálások váltak szükségessé. Ennek következményeit fokozta a külső, havi ciklusidejű off-line feldolgozás.  Saját, napi gyakoriságú, esetleg részben on-line rendszer esetén az EMG Plan Control az ország első sikeres integrált iparvállalati rendszere lehetett volna.
A sok hiba miatti termelési zavarok, a vitatható és nagyon vitatott gyáregységi eredmény kimutatás kiélezte az ellentétet Kiskapusi vezérigazgató és Szeben gazdasági igazgató között.
Az alkatrész gyáregység a fém-, műanyag alkarész és nyomtatott áramkör gyártást, a szerszámtervezést és gyártást valamint a kikészítő üzem egységeit foglalta magába.
A budapesti készáru előállító gyáregységek saját gyártmányfejlesztő, gyártó, kereskedelmi vevőszolgálati és szerviz, valamint a saját termelés programozó szervezetekből álltak. Alkatrészeiket kötelezően, a központi programirodán keresztül, az alkatrész gyáregységnél igényelték majd később rendelték.
Az esztergomi gyáregység nagyobb önállóságot kapott. A budapesti gyáregységekhez képest saját anyagellátással, alkatrészgyártással is rendelkezett, de igénybe vehette a budapesti szolgáltatásokat is.
A megváltozott vállalati szervezetre tekintettel a továbbiakban a történéseket gyáregységi tagolásban, mutatom be.

Alkatrészellátó gyáregység

A gyáregység szervezete nem változott. Két fő egységből állt, a mechanikai és a kikészítő üzemből.
A mechanikai üzemen belül megnőtt a műanyag, különösen a fröccsöntött műanyag alkatrészek gyártása. Következményként megerősödött a szerszámtervezés és gyártás.
Az acéllemez dobozok gyártása teljesen megszűnt. A helyére belépett és általánossá vált öntött oldallapokat Apcon gyártották és sok kínlódás után a minőség is elfogadható lett. Ezzel nagyot javult az EMG műszerek egységes jó színvonalú megjelenése.

1981 Termékek és a gyár. Gyári katalógus

A kikészítő üzemben tovább nőtt a nyomtatott áramkörök gyártása. A nyákgyártásnál bevezették előbb a többorsós NC fúrógépek alkalmazását, majd a kétoldalas furatgalvanizált, más néven átfémezett kétoldalas lapok gyártását. Továbbfejlesztésként megkezdték a többrétegű átfémezett furatú lapok gyártását is. A minőségi igényeken kívül megnőttek a mennyiségi és a rövidebb átfutási igények is. A technológia fejlesztés nagy feladatot vállalt az automatikusan vezérelt nyák- galvanizáló-marató sor kifejlesztésével. A fejlesztés sikeres volt. A gyártmányfejlesztés egyre több nyákot tervezett és sürgetővé vált a labor mintákhoz a néhány darabos gyártás rövid átfutással. Ezt egy un. pilot gyártósor beállításával oldották meg. A nyák lapok tervezése kritikus pontjává vált a fejlesztéseknek. Erre a problémára következő időszakban született megoldás.
A gyáregység állandó kapacitás hiánya sok termelési gondot okozott a szerelő gyáregységeknek és számos súrolódás forrása volt.
Nem a gyáregységhez, hanem a főtechnológushoz tartozó vegyi labor munkájáról mindenképpen itt kell szólni mert a kikészítő üzem életének meghatározó technológiai és fejlesztési munkáját ez a labor végezte. A vegyi eljárások nem tartoztak az előző időszakban a gyár fő technológiái közé. Ezekben az években azonban a legfontosabb művelt technológiák közé került elsősorban a nyák lapok révén.
A gyáregység vezetésére Keglovits Ferenc kapott megbízást.

Budapesti műszer gyáregység

A számítástechnikai program átadását követően a gyár termékhiányos állapotba került, hiszen az erre az időszakra tervezett felfutást a számítógépgyártásnak kellet volna hoznia. A műszerprofil, ha nem is gyengült meg a 60-as évek végén, de érezhetően háttérbe szorult és a fejlesztés dinamikája csökkent.
A KGST Rádióelektronikai Állandó Bizottsága (REÁB) 1963-ben alakult meg. Ennek 3. szekciója a mérőműszerekkel foglalkozott. A magyar tagozat elnöke az EMG mindenkori vezetője volt.
Erről a munkáról ad tárgyilagos, visszatekintő képet az 1983-ban Prokopp István által készített beszámoló.
A magyar hiradástechn. és elektronika 20 éves fejlödése
A számítógépes időszak alatt az EMG folytatta a műszerek terén a KGST piaci együttműködést, jelentős szerepet játszott a műszaki-tudományos tárgyalásokon, sőt két és háromoldalú szakosítási szerződéseket is kötött.  A termékhiányt erőteljes fejlesztéssel és a nemzetközi kapcsolatokban játszott vezető szerepének kihasználásával pótolni tudta. Ezzel együtt a hazai versenytársak (elsősorban a szövetkezetek) ebben az időszakban jutottak egyre növekvő szerephez.
Az EMG műszer fejlesztését is alaposan befolyásolta a számítástechnika. Egyre másra fejlesztették ki a részben vagy egészen digitális elven működő műszereket. A KGST műszaki tudományos együttműködés keretében a műszerek zöme rendszerbe építhető volt, vagyis interfésszel rendelkezett és az EMG kifejlesztette a vezérlő egységet is. Az A Műegyetemmel együttműködésben kifejlesztett EMG 666 típusszámú programozható asztali számítógép az amerikai Wang Laboratories Ltd. készülékének sruktúrájára épült, de szolgáltatásaiban messze meghaladta azt. A műszaki-tudományos számítások és kisebb szervezési feladatok ellátásán kívül IEC 625 alapú interfésze révén műszerrendszerek vezérlésére is alkalmas volt.
Az EMG 666, majd a 666/B típusok nagy sikert hoztak az EMG számára. A KGST piacon sokáig az egyetlen olcsó, ugyanakkor széleskörűen felhasználható rendszrvezérlő volt. Felhasználásuk az ipar számos területén messze túlnőtte a gyártó eredeti elképzelését. Alacsony ára és sokoldalúsága kínálta az újabb és újabb alkalmazásokat. Az EMG a rendszerbe építhető műszereiből el is készítette az integrált áramkörök dinamikus paramétereit mérő, EMG 666 vezérlésű  első EMG mérőrendszert, az EMG 5500-et.
A hagyományos híradástechnikai műszer profil már a 70-es évek elején bővült az elektronikus berendezések gyártásánál használt, a technológiai folyamatba beépülő alkatrész és szerelt nyákvizsgáló műszerekkel.(EMG 19640) Ez a profil egyre nagyobb szerephez jutott és a 80-as években önálló gyártmánycsaláddá vált.
A műszer profilt 1970-től kiegészítette a KFKI által kifejlesztett, majd az EMG fejlesztése által digitális működésűvé átalakított sokcsatornás analizátor rendszer, gyártásba vétele. Az elsősorban nukleáris méréseknél használt rendszert az Interatominstrument nevű sokoldalú nemzetközi egyesülés keretében viszonylag nagy darabszámban gyártotta az EMG.
Magyarország több dél-amerikai, ázsiai és afrikai országgal kötött olyan áruforgalmi (klíring) egyezményt, melynek keretében magyar ipari termékek ellenében különféle,  gyarmatárut (kávé, tea, fűszerek, déligyümölcs, gyapot stb.) szállítanak. Az elszámolás dollár alapú volt, de az egyenleg csak az adott relációban volt levásárolható. (Nem szabad valutás!) Ebbe a terméksorba számos EMG műszer bekerült. A vállalatnál ez tőkés exportnak számított ezért a műszerek gyártásához egyre nagyobb mennyiségben igényelt tőkés alkatrész importra az EMG egészen működése végéig kapott devizát.
Mindenképpen ide kívánkozik néhány megjegyzés a hazai és a KGST elektronikai ipar torz fejlődéséről.
Az EMG termékeiben, az 50-es években csak elvétve volt tőkés országokból származó alkatrész. Ami volt az leginkább a háborúból maradt elfekvő készlet. Ez a helyzet a félvezetők megjelenésével rohamosan megváltozott. A KGST blokk gazdasági irányítói nem ismerték fel a félvezetők jelentőségét és elhanyagolták a fejlesztést. Ez a tévedés nem kis mértékben vált okozójává a szovjet blokk gazdasági vereségének, haditechnikája leértékelődésének. (Lásd: arab-izraeli háborúk.)
Miután a magyar iparirányítás (ha korlátozottan is) biztosította műszeripar részére a tőkés gyártmányú félvezetők beszerzéséhez a devizát, a magyar műszeripar KGST exportja abszolút versenyképes volt és növekedését csak az ellentételezés szűkössége korlátozta.
A számítástechnikai program beruházási igényének csökkentésére 1970-ben a hagyományos műszerprofil visszafejlesztését igényelték az EMG-től, amit az vonakodva, de 1970-75 közötti időszakra betervezett. Még az a szerencse, hogy nem hajtott végre vissza nem fordítható leépítéseket. Így azután a budapesti és az esztergomi gyáregységek kitöltötték a számítógép kiesése miatt keletkezett űrt.

A gyáregység vezetője előbb Kőrös Endre, majd Sarlós Ferenclett.

Esztergomi műszer gyáregység.

Az esztergomi gyáregység önálló szervezeti egységgé nyilvánítása 1971-ben – ellentétben a budapesti gyáregységekkel-, csupán az addig is létező állapot deklarálása volt. Talán a profilrendezés érdemel említést. Budapestről az orvosi műszerek fejlesztését és gyártását adták át Esztergomba, Esztergomból pedig az akkor induló mezőgazdasági műszer profilt adták át Budapestre.
Az orvos- elektronika ekkor kezdte meg hódító útját. Egyre-másra jelentek meg a legkülönbözőbb diagnosztikai területeken az elektronikus mérés és a beteg felügyelet lehetőségei.
A gyáregység vezetője Győrffy Zoltán lett.
A röntgen gépeket és orvosi kézi műszereket gyártó Medicor Művek külkereskedelmi joggal rendelkezett, így az egyre növekvő orvos-elektronikai műszereket is rajta keresztül exportálta az EMG. A Medicornak saját elektronikai profilja akkor még nem volt, de volt az orvosi műszerek területén saját külkereskedelmi joga. Az EMG orvosi műszereit a Medicor exportálta. A dinamikusan felfutó profil ismét döntési helyzetet generált. Az orvos-elektronika vezető vállalata az EMG marad, vagy a Medicor lesz. A döntés az utóbbi lett.
A lényeg, 1977-ben az EMG esztergomi gyáregységét a Medicor-hoz csatolták.
A számítógép gyártás elvitele fejlesztési trauma volt, hiszen egy jövőbeli fejlődéstől, árbevételtől fosztotta meg az EMG-t. A beruházási, fejlesztési erőfeszítéseinek egy része a gyárban maradt. Az Esztergomi gyáregység elcsatolása viszont az egész gyár Esztergomra fordított fejlesztési erőfeszítéseit magával vitte.
Az esztergomi gyáregység relatív komplettsége gazdálkodási traumát az EMG-nek nem okozott mivel az elcsatolás a terhek jelentős részét is magával vitte.

Irányítás és Ügyvitel technikai gyáregység.

A gyáregység megalakulásakor nagyon nehéz helyzetben volt. A számítástechnikai program elvitele miatt csak a 830-as típus maradt, amiből összesen 10 db-ot gyártott. A 830-as 3. generációs változatát, a 840-et sikeresen kifejlesztették, de eladni csak 1 db-ot sikerült az EVIG-nek. A következő években a számítógépek eladása, szervize még hozott bevételt, de ez hamar lecsengett. Gyorsan kellett cselekedni ezért kifejlesztették a kis asztali számológép családot, amely nagyon népszerű termék lett és jó rezsi hordozónak bizonyult, jelentős tőkés import hányaddal ugyan, ami még ekkor nem volt súlyos korlát.
E mellett a számítógépgyártásból, az egyedi gyártásból és a számítógép szervizből létrehozták a Vállalkozási főosztályt, aminek az volt a feladata, hogy mindent vállaljon el, amit meg tud csinálni. Így azután a konvejor vezérléstől a katonai elektronikáig, az ipari panel műszerektől a PLC-ig (programozható logikai kontroller), a real time perifériákig mindent vállaltak.
Szólni kell még a mezőgazdasági műszerek Esztergomból Budapestre került családjáról. Az igényt a mezőgazdaság gépesítése váltotta ki. A műszerek általában a gépek működése során fellépő veszteségeket mérsékelték. (szemveszteség mérő a kombájnon, vetésellenőrző a vetőgépeken stb). Érdekességként talán az EMG gyártotta az első magyar ultrahangos diagnosztikai műszert, kocák vemhességének érzékelésére.

A gyáregységek közötti profil rendezés keretében, csökkentve a kiesett számítógép profil hiányát, Esztergomból ebbe a gyáregységbe került a mezőgazdasági műszerek fejlesztése és gyártása.
A gyáregység vezetője Wodicska Mihály lett.
A következőkben a gyáregység és az EMG számára ismét meghatározó változásokat hozó CNC programot a számítástechnikai programhoz hasonlóan az időrendtől elkülönítve önálló keretben ismertetem.

Vevőszolgálat

A CNC program kapcsán, de nem csak hozzá kötődve kell említést tenni az EMG vevőszolgálati és szerviz szolgáltatásairól. Már a számítástechnikai program keretében is fontos szolgáltatás fejlesztés volt a szerviz. Ez a készség a program záródása után is megmaradt. Az EMG-nek belföldön saját szerviz szolgáltatása a gyár alapítását követően egészen a felszámolásáig, sőt azután is volt.
A 60-as évektől kezdődően az export felfutásának arányában kialakultak a külföldi vevőszolgálatok, melyeket az érdekelt külkereskedelmi vállalattal közösen hozott létre az EMG. Műszer vevőszolgálatok a KGST országokon kívül, a közel és távol keleten, Indiában, Dél-Amerikában, Egyiptomban, a CNC exportot bonyolító Technoimpexel együttműködve KGST országokon kívül, az USA-ban, Nyugat Németországban, Indiában jöttek létre.
A tartós külföldi kiküldetés egyben jelentős előnyt is jelentett az adott család számára, ezért a nyelvtudás sokszor a család kiemelkedését is szolgálta már akkor is ! Ma is nyomon követhető azon családok kiemelkedése, amelyek egykor külföldi kiküldetéssel alapozták meg szellemi és anyagi bázisukat.